2018. június 20.
szerda
Rafael névnap

A Ludwig Múzeum 2018. évi programterve

Tegnap délelőtt tartotta az éves előretervezését a Ludwig Múzeum ahol mi is jelen voltunk és a következőket hallottuk, láttuk.
KÖZÖS ÜGYEINK - Együttműködésen alapuló művészeti projektek
2018. január 30. – március 18.
A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.A pályázati úton kiválasztott művészek és partnereik 2017 folyamán hét különböző projektet valósítottak meg, több budapesti és vidéki helyszínen. A projektek célja a művészek társadalmi szerepvállalásának erősítése, valamint a résztvevők életminőségének javítása volt. A kiállítás szövegeken, fotókon, filmeken, műtárgyakon keresztül vázolja fel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlat legfrissebb eredményeit, az azt megelőző munkafolyamatokat és a részvevők reflexióit az adott társadalmi jelenséggel, a megszólított közösségekkel, valamint a művész szerepével és helyzetével kapcsolatban.
 
RAFAEL Y. HERMAN
2018. február 16 - április 1.

A kiállítás az éjszaka sötétjét bemutató munkáiról ismert Rafael Yossef Herman közelmúltban készült műveit tárja a közönség elé. Az izraeli születésű művész az éjszaka világáról készült ábrázolásai a néző számára nappali világosságnak tűnhetnek. Az érzékelhetetlen, szinte képzeletbeli, időtlen valóság bemutatása a szürrealitás és a valóság határának vizsgálata, bizonyos értelemben virtuális valóság kutatás. A képeken feltáruló éjszakai tájhoz a nappali fénynél megszokott élményhez hasonlóan próbál meg alkalmazkodni gondolkodásunk, érzékeljük a furcsa árnyakat, a holdfény sajátosságait, a napfénytől eltérő színspektrumot, a finoman elmosódó részleteket. Rafael Y. Herman nem pusztán az éjszaka fényének a technológia segítségével látható erejét akarja megmutatni a nézőnek, hanem rávilágít arra a tényre is, hogy bár az éjszakai táj itt van a közelünkben, annak valósága számunkra mégsem létezik.
Kurátor: Nemes Attila


PERMANENS FORRADALOM. MAI UKRÁN KÉPZŐMŰVÉSZET
2018. április 5. – június 24.

Az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik. A közel harminc éve függetlenné vált Ukrajna megküzdött az oligarchikus kapitalizmus jelenségével, túl van a tömegdemonstrációk három nagy hullámán, két forradalmon és a Krím-félsziget elcsatolásán, az ország keleti felében pedig háború zajlik – történt mindez egy neurotikus és megkésett „dekommunizálás" következményeként. A Permanens Forradalom a mai ukrán képzőművészet mibenlétére keresi a választ egy olyan történelmi pillanatban, amikor az ország főterén az emberek olyan „esztétikai" és „konceptuális" barikádokat építenek, amit a legkiválóbb aktivista művészek is megirigyelhetnének. A kiállítás közel negyven, különböző generációhoz tartózó alkotót mutat be.

TÜRK PÉTER (1943-2015) ÉLETMŰKIÁLLÍTÁSA
2018. április 20. – június 24.

Türk Péter konceptuális irányultságú, következetes és koherens munkásságának mindegyik szakaszában kiemelkedő jelentőségű, nemzetközi színvonalú műveket hozott létre. A szakma által mindig is nagyra értékelt, de csak szűkebb körben ismert, eddig feldolgozatlan életmű most először kerül a maga sokszínűségében a nagyközönség elé, egy életmű-kiállítás és katalógus formájában. Türk Péter életművét a rendszerelvűség, a struktúrákban s ugyanakkor sorozatokban való gondolkodás jellemzi. Az első pillantásra hétköznapinak tűnő témákból redukált eszköztára segítségével bontakozik ki munkái gondolati gazdagsága. A kiállítás – melyen számos munkája először kerül a közönség elé – minden bizonnyal revelatív élmény lesz mind a szakma, mind a nagyközönség számára.

 

SZABADSÁG HÍD ÚJ HORIZONTOK A VÁROSBAN - Liberty Bridge – New urban horizons
2018. május 26. – november 25.

16. Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilon, Velence, Giardini

Az idei Velencei Biennále központi kiállítása Freespace címmel kerül megrendezésre. A magyar pavilon a központi témára egy urbanisztikai fókuszú kiállítással reflektál. 2016 nyarán a környék infrastrukturális felújítása miatt több hónapra lezárták az egyik legszebb Duna-hidat, a budapesti Szabadság hidat. A hídon megszűnt az autó- és villamosforgalom, és a városlakók tömegesen vették használatba a teret. A „hídfoglalók" – többségében a rendszerváltás óta felnőtt Y generáció tagjai – szabadon használták a historikus teret, újrafogalmazták város és szabadság, formális és informális térhasználat, köz- és magánterek kapcsolatát.
Mi történt a hídon? A kiállítás a Szabadság híd ideológiamentes foglalásából kiindulva meghatározó urbanisztikai kérdéseket vizsgál. Mit jelent a szabad köztér? Hogyan viselkedik egy híd, mint a szabadság médiuma? Hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás várostervezőket és építészeket? A kiállítás a magyar pavilon szabad tereinek átértelmezésével kívánja átélhetővé tenni a helyteremtés felszabadító élményét.
Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna, Tornyánszki Éva)
Építész: Studio Nomad (Pongor Soma, Pásztor Bence, Tarcali Dávid)

ERWIN WURM EGYPERCES SZOBROK ÉS MÁS MŰVEK
2018. július 6. – szeptember 23.

„A megtévesztés kreatív indulatokat hív elő."

Vajon mitől válik egy tárgy, különösen egy használati tárgy szoborrá? Miként lesz egy hatalmas kartondobozból felöltő, és mi a szerepe a szoborrá válás folyamatában magának a nézőnek? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a világhírű osztrák képzőművész, aki majd negyedszázada feszegeti a szobrászat műfaji kereteit.
Egyperces szobrainak (One Minute Sculptures) alapját a leghétköznapibb tárgyaink jelentik, amelyeket rajzos „használati útmutatókkal" mutat be. Ezek amolyan sorvezetőként sarkallják cselekvésre a nézőt, aki részvételi aktusával egyszerre válik alkotóvá és szereplővé, s ha csupán egy percre is, de maga is műalkotássá.
Művei nem csak hogy nem követik a műfajjal szemben támasztott hagyományos elvárásokat, de alkotójuk arra tesz kísérletet, hogy alapjaiban fogalmazza újra a szobrászatról való gondolkodást. Erwin Wurm műveivel arra keresi a választ, hogy mi történik a hétköznapi tárgyakkal, ha azokat megfosztja funkciójuktól s némiképp átalakítva úgy tárja a nagyközönség elé, hogy a nézőt egy valódi művészeti performance részesévé teszi, kiemelve passzív „művészetfogyasztó" pozíciójából.

LÓLÉPÉSBEN SAM HAVADTOY NEW YORKBAN
2018. július 13. – szeptember 2.

A kiállítás Sam Havadtoy (Havadtőy Sámuel) New York-i éveivel foglalkozik, az 1970-es -- 1980-as években a város meghatározó művészeivel kialakított munkakapcsolatai nagy hatással voltak formálódó művészetére. Andy Warhol, Keith Haring, Yoko Ono és sokan mások gyakran vonták be művészeti projektjeikbe a fiatalon New Yorkba érkező, belsőépítészként dolgozó Havadtoyt. A kiállítás párhuzamba állítja New Yorkban kialakult művészeti együttműködéseit saját, későbbi művészeti célkitűzéseivel: sikeres belsőépítészként fordult egyre inkább a komplex üzeneteket létrehozó térelemekhez, a tereket szervesen alakító eszközökhöz. Csipkével és festékkel homogenizált világának használati tárgyai, bútorai, belsőépítészeti elemei képregényként helyezkednek bele a valóságba.
A kiállításon látható lesz több New Yorkban készített mű, illetve más művészekkel együttműködésben készült alkotás, ezeket egészítik ki a Ludwig Múzeum gyűjteményében található korabeli amerikai alkotások.
Kurátor: Nemes Attila

Az év során tervezett további kiállítások még szervezés alatt állnak, ezt az információt kaptuk a Ludwig Múzeum sajtóosztályáról.

Te jártál már a Ludwig Múzeumban?